Az életben a legnagyobb dolog, ha tudjuk, hogy önmagunkért szeretnek. Pontosabban annak ellenére, hogy önmagunk vagyunk. Mert ha van egy gyáva, félős, semmire sem jó, de szép kutyád, akit házőrzőnek szántál, de őt kell védened, akkor is szereted. Sőt, annak ellenére. Szóval szeresd, vagy engedd el. Mi az, hogy jól szeretni? A szeretet az szeretet, nem? Használjuk a szót, ha kell, ha nem. Könnyen kimondod: „szeretlek”, de valóságával tényleg tisztában vagy-e? Mit jelent neked a szeretet? Mert csak akkor mondd, ha ki is fejezed. Ha képes vagy igazi minőséget teremteni. Ezért nehéz kimondani sokszor, bár várják, de nem megy, mert tudat alatt tudod, nem jól szeretsz. Vagy kimondod, de inkább magadnak, hogy kérd, sőt elvedd tőle. Ilyenkor nem jól szereted. Mondhatsz, gondolhatsz bármit, de nem szereted.
Akkor mondhatod, hogy szereted, ha a másik érzi. Mert azt te nem tudhatod. Azt csak ő tudhatja. Ha érzi, hogy szeretve van. Mert, ha könnyebb velem az élete, ha szabadabban él, akkor szeretem. Ha nem, akkor hiába mondom. Van, hogy úgy tűnik, nem kompatibilis emberek kerülnek egymás mellé. Próbálják egymást szeretni, de nem megy. Mert mindenki várja, hogy majd a másik jól bánjon vele. Sebei csak akkor gyógyulnak. Ha olyasvalakivel találkozol, aki képes a szeretetet jól áramoltatni feléd, főképp a figyelmén keresztül, azzal, hogy valódi érdeklődést mutat irántad, megnyugszol. Ilyenkor még a szívverésed is lelassul. Csökken a stressz. Akkor is, ha eleinte félsz. A szeretet vérnyomáscsökkentő. Gyógyszer. Biztonságban érzed általa magad. A bizalom a szerelem szele. Azért csoda, mert ezt adja. S ha lassan is, de leengeded falaidat.
A sebzett lélek arra vágyik, hogy gyógyuljon. Vágyakozik. Félreértés ne essék, mindannyian sebzettek vagyunk, mert ez a világ a félelmet, az elvárások szerinti megfelelés kényszerét, a bűntudatot tanította meg nekünk. S elfelejtetted, hogy tökéletes vagy, nem kell senkinek sem számot adnod önmagadról. Ám, miután félelmeink belénk égtek, nem tudatosan, de újra és újra létrehozzuk magunkban a bezárulást és várjuk, hogy ezt az ajtót majd valaki más kinyissa. Úgy vágyjuk, mint egy falat kenyeret. Csakhogy ő is erre vár. S mivel mindketten csak elvenni akarunk, a fájdalomcsillapítás nem történik meg. Marad a harag, az elégedetlenség és a vádaskodás. Szeretnénk, hogy szeressenek, ám a sötét burkot, sérült lelked vergődő segélykiáltását te sem látod, míg rá nem mutatnak. Az elutasítással. Ahol fáj, ott kell fejlődj. Ha rájössz, hogy magad bújtál el, elkezdheted sérült hagymahéjaidat levetni, és újra felfedezni gyermeki önmagad. Amíg nem történik meg, csak hajtogatod: nem én vagyok a hibás, rosszul bánnak velem, rosszak a feltételek, a körülmények, nem ő az igazi. Meg kell tanulnunk szeretni egymást. Az élet nevű játékban te vagy a partnerem, hogy egymást gyógyítsuk meg, téged választottalak…
Bezárkózunk. Hírből sem ismerjük az elfogadást. Pedig egy jó szó, egy simogatás, aminek nem érted az okát, sokkal többet ér, mint öt év egyetem. Hiába tudsz, ha rideg vagy. Semmit sem ér. Azt az embert szereted igazán, aki mellett meleg van. Ő gyógyít. Érzed lágyságát, türelmét, figyelmét. Eleinte megy, mert mindent elborít a feltétel nélküli szeretet és ez az állapot emel. Nem baj, ha megrészegedsz az örömtől, csak arra figyelj, hogy ne lefelé zuhanj, hanem felfelé repülj. Az a jó párkapcsolat.
A kapcsolatok addig jók, míg a hibák nem derülnek ki. Senki sem tökéletes, hát lesznek. De nem tudunk mit kezdeni velük. Légy nagyvonalú. Erővel, szelíden a másikat megtartva, hogy akarja javítani veled, mert érted. És ha érted, szereted. Ha érzi, hogy körülötted, melletted meleg van, szeret. El ne rontsd! Használd a még meg nem mérgezett kapcsolati energiát gyógyításra. Csodát fogsz tapasztalni. Kinyílik, mint virág a napfényre. Mert szereteted hitet ad jóságára, amit talán eddig soha senki mástól nem kapott meg. Olyan embert válassz, aki mellett legjobb önmagad lehetsz és legfőképp hozzátok azt ki egymásból. Míg nem érted, hogy a hibakód ugyanúgy benned is, mint benne, megvan, a legnagyagyszerűbb partnert is képes vagy elüldözni magad mellől.
A kapcsolati krízis kialakulásának mindig van első finom jele. Majd egyre durvább. Az élet először kavicsot, majd kődarabot, végül egy sziklát vág neked. Pont, mint mikor alvó embert égő házból mentenek. Rátörik az ajtót…
A krízis jó! Bár úgy félsz tőle, mint a tűztől. Pedig tisztít. Végre látsz. A fájdalom tanít! Csak vigyázz, hogy ne lefelé zuhanj, hanem egy idő után felfelé emelkedj. Jó, hogy meglásd, mert még fogalmad sincs, de él benned valaki, aki hihetetlenül erős és soha nem adja fel. Az élet élni akar és boldoggá szeretne tenni. Nem gyerekes naivság! Téged akar. Boldogan. Csak dolgozz meg érte! Légy te az, aki mellett meleg van. Aki vonzza a szépet, a szerelmet.
