Félsz, vagy szeretsz? A szeretet ellentéte nem a gyűlölet. Valójában a félelem. Ha félsz, nem mered megmutatni ki vagy valójában. Ha szeretsz, mindegy mit gondolnak rólad, ön-azonossá válsz. A kapcsolati játszmáink fűtőeleme, megszerezni a szeretetet. Bármi áron, csak végre érezzem, hogy fontos vagyok. Szeretve vagyok. Pedig hidd el, az vagy! Belül jó, csak az eszközeid nem azok. A kitaposott utak járhatatlanok. Belül érezzük, milyenek vagyunk, csak nem jól tanítottak meg bennünket szeretni. Még gyerekkorunkban egy csomó bántó érzéssel fertőzték meg a szeretetet.
Akkor felejtettél el jól szeretni. Belül mindenki tudja, hogyan kell szeretni, mert mindannyian ezzel az ajándékkal születtünk. Csak az érzésre tapadt tanult viselkedésminták, a szeretet kifejezésekor kapott elutasítás, a „most nem érek rá, te ezt nem tudhatod” kijelentések akadályozták. És kezdted félni, hogy kimutasd a szeretetet, a vágyaidat, a véleményedet. Majd próbálkoztál még párszor, de a sokadik elutasítás után egyre gyakrabban feladtad. Magadra zártad szobád és a szíved ajtaját. Mert úgysem vagy fontos. Belül azóta is sóvárogsz a szeretet után.
Élet és halál van a szavakban.
A szeretetet megvonása, nem büntetés, hanem bűntett. Mert megöli a lelket, az érzéseket. Amikor arról olvasol, hogy változz, inkább az volna igaz, hogy találj magadra! Ki vagy te? Mi a vágyad? És mutasd meg! Ezt fejleszd magadban, majd amikor készen állsz, pont ez lesz vonzó benned a másiknak és nem fogsz csalódni. Már nem koldulod a szeretetet, mert tudod, mit szeretnél adni magadból és mástól is csak azt fogadod el.
Nincs sértődés, duzzogás, harc, mert harccal még nem nyert csatát senki. Gyermekkori önmagad eszközei, hogy elérd, amit akarsz. Elvedd... Így csak veszíteni lehet. Sose valami ellen, hanem valamiért, ezúttal magadért tegyél. Hidd el, szerethető vagy! Jó vagy úgy, ahogy vagy! Csak hajlandó volnál végre megmutatni nekem is? Anélkül, hogy bármin is változtatna az, hogy mit gondolok rólad? Hogy tetszik-e nekem vagy sem? Mert hidd el, ezzel a hozzáállással fog tetszeni! Csakis így. De akkor nagyon!
