Egy párkapcsolatba mindenki csomaggal érkezik. Ha a szerelem sok megszenvedett kapcsolat után jön, óvatosabban bánsz a szíveddel. Emlékszel a csalódások sebeidre, melyek tán azóta sem gyógyultak be. Minél többször, többféle bizalomvesztés ért bennünket, annál nehezebb bíznunk. De nem adhatod fel! Majd, ha mintegy filmet nézve érzelmi telítettség, harag, szomorúság, hibáztatás nélkül tudsz beszélni volt kapcsolataidról, akkor gyógyultál meg. Megértetted leckéjüket. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani.
A belső jóságodat meg kell tudnod élni. Amíg sok a cipelt sérelem, fájdalom, sokszor bántasz és bántanak, és nincs az a cuki férfi, vagy nő, aki megugorná falaidat, ha a sértettség és bizalmatlanság démonjain keresztül nézed. Képtelen beköszönni lelkedbe, hogy hahó, itt vagyok, látlak, mutasd már meg végre magadat. Úgy kicsalogatnálak. Piszok tudatosnak, kitartónak, szerelmesnek kell lennie. Mondd, te megsimogatnál egy sündisznót? Pedig, lehet neki volna legnagyobb szüksége a szeretetre. Azért is az a sok szúrós tüske. Tudnál olyan szeretetteljesen kitartó lenni, hogy a hasát lásd? Mekkora bizalom kell hozzá! És az, hogy érzelmileg jól üzend; ne félj, bízhatsz bennem, nem foglak bántani. Nincs ez másként velünk, emberekkel sem.
Legnagyobb ellenségünk a kapcsolati félelem. Nőként és férfiként látva egymást, automatikusan bekapcsolnak csalódásaink sztereotípiái és félünk. Mondd, ki lenne az a nő, vagy férfi, akit szereteteddel gyógyítanál? Félünk a visszautasítástól. A szégyen érzete pusztító, csak mert jelentőségtelivé tesszük. De hisz az összes tévedésem is én vagyok! Ha igaz, hogy a kettő egy, ott nincsen helye szennyes titkoknak. Elrejtjük valódiságunkat, mégis átérződig. Pedig csak azzal tudsz együtt haladni, aki a hibáid ellenére is szeret, sőt azokkal együtt igazán.
Hát védekezés helyett döntsd el, hogy megszelídülsz. Tudom nehéz, ha a másik folyton visszavonul, vagy még rosszabb, támad. Mégis azt javaslom, őrizd meg jóságodat erővel és tartással úgy, hogy közben határaidat is levéded. Akár egy hisztis gyereknél, akinél tudod, hogy bár zsarolásnak tűnik, hisztije sokkal inkább segélykiáltás, segíts biztonsággal megtalálni határaimat, miközben érzem, hogy szeretsz. Ha társadat csupán reakcióin át szemléled, becsapod magadat és őt is. Ahogyan ő viselkedik, az ő. Ahogyan te reagálsz, az vagy te. Lásd meg benne az embert!
Összeforrni egymással csak a tisztaság tud. Az őszinteség. A seb is csak úgy gyógyul, ha fertőtlenítjük. Idegen anyagnak nincs helye, mert elgennyesedik. Ha én nem tudom, hogyan tegyem, mutasd meg te. Benned bízom. Senki sem tökéletes és elvárhatatlan, hogy az legyen. Sosem lesz. De szerethető és gyógyítható, ám sosem a harc, az elfogadás, a megértés és a figyelem eszközeivel. Csalogasd ki a csigaházából és boldog leszel vele. Amíg ezt nem ismered fel, kapcsolatod csak újabb lépcsőfok lehet a valamikori nagyszerűhöz, amire meg kell érned. Ha elsajátítottad a leckét, magasabb osztályba léphetsz és ki tudja, tán azt dobja a sors, aki hajlandó meglátni és sebeidet begyógyítani veled. Akinek elhiszed, amit belül régóta érzel, hogy igenis jó vagy!
