Jaj, ne légy már annyira naiv! Ne már, ez rém unalmas, most tényleg megint, újra, az ész vezérelte „én tudom” hozzáállás győzedelmeskedik a szív felett? Amíg az ész lehet szívtelen, addig miért ne lehetne a szív esztelen? Miért kell mindig racionálisnak lenni? Csak egy kicsit lazítani, meglátni mindenben a jót, elhinni, hogy az élet szeret. Nem foglalkozni a másik nyomorával, mert míg megfeszülsz, míg ítélkezel, míg te tudod jobban, addig a benned lévő ellenállás feldühít, és mindezt meg kell védened! Ott előbújik rejtekéből önvalód, hogy viselkedésed szelíd báját felváltva megmutassa legnagyobb sérülésedet. Jaj, ne légy már annyira naiv!
Tudod, jól szeretni csak egy jó ember tud. Lehet. Hagyd el az ítélkezést, a kritikát, a minden csak a te mércéd szerint jót, a hát megint nem jól csinálja ítéleted. Ha az én valóságom és a te valóságod egy valóságot formálva összeér, veled maradok, és tudom, te is szívesen leszel velem. Ha nem, ne erőltessük, szívem! Ami csupán annyi, hogy máshoz kezdesz el vonzódni, és fáj ez az el nem fogadás nekem. A bántás, a meg nem értés, a kritika kirekesztő. Szavaid sértése semmire sem megoldás, mert megértés helyett fájdalom foglalja el szívem. Pedig az igazadat elfogadnám, ha úgy közölnéd velem.
A fájdalom csupán jelzés, kinőtted, vagy nem tudod megugrani a helyzetet. Velem. S ha legjobb tudásod szerinti elfogadásoddal sem vagy képes változásra bírni, el kell engedj. Igen. Mert senki sem jó vagy rossz. Más! Hidd el nekem! Amíg nem érzed a másik kínját, nem fogsz összekapcsolódni vele. Addig magányos, sőt sértett leszel. Ha Ő sem tud elfogadni, nincs nála helyed. Kelj útra, s mint legkisebb királyfi, küzdj meg jussodért, ami a tied! Igen, lesznek próbatételek. Az első, hogy nem fogadod el, amit mások mondanak rólad, neked. Mert csupán nem vagy jó helyen, hát ideje, hogy tovább keress. Jól szeretni jó emberek tudnak. S ha ez naiv, hát rendben, legyen.
A szeretet nem bánt, nem kritizál. Lehet, megmosolyog, mert hát ilyennek ismer és kedvel is, szóval szeret. Ha nem így van, ott nincsen helyed. Ahol színed, fényed fakul, árnyékod nő, menekülj! Menned kell, mert kapcsolatod ideje lejárt. Kinőttétek, vagy be sem értétek egymást. Lehetett volna, igen. Vidd tovább a tanulságot, mint hamuba sült pogácsát, s keresd, aki téged úgy, ahogy vagy, az összes vélt rossz tulajdonságoddal együtt szeret.
Mert szeretni csak azok fognak, akik ezt a jóságot meg is tanítják neked. Honnan tudod, jó vagy-e? Kritizálsz-e bárkit? Bosszúvágyad éled-e? Vagy kegyelmet adsz annak, ki jóságodat megtagadva tévedett? Mert nem segített, csak sebeid sérülésein lépkedni érkezett. Tanítód volt, bölcs mestered. Jól szeretni tiszta szívvel lehet. Tiszta, mert a harag, az ítélet többé nem foglal benne teret.
Mert van, hogy értékedet hiányod színezi újra. Lépni kell! Nincs semmi, ami végleges. Mozdulj, hogy kapcsolatodat mérlegre tehesd! A távolság erre érdemes.
Az elengedés forró serpenyő, maga a megbocsátás, hogy fájdalmad letedd. Ha elhagytak, arra tanít, ne mástól várd, hogy megoldja életed! Ki az a hülye, ki ha nem jó, fenntart egy számára mérgező helyzetet, mert változtatni képtelen? Oh, ne izgulj, sokan vagyunk. Én is voltam így vele. Míg rá nem jöttem, hogy szenvedésem egyedüli börtönőre én vagyok. S ha elengedem is fájni fog, de rövidebb ideig, mintha önmagamat feladva ezt egy életen át teszem. Magyarázkodni, hogy „figyelj szívem, így szeretném”, amikor tudod, hogy a másik oldalon meghallgatásod reménytelen.
Tudod, a fiam minap egy kérdésemre: „miért nem mernek kilépni az emberek egy kapcsolatból, ami már nem emel,” azt válaszolta: mert nem tudják, milyen az, amikor jó. Padlót fogtam. Igaza volt.
Tudni fogod, ha valaki jól szeret. Azt is, ha te rontottad el. Minden más hazugság és mindegy, mit mondanak neked! Az is, te mennyire vagy jó, szeretetre képes, mert ahol jó, csak ott van helyed!
Jaj, ne légy már annyira naiv! Mosolygok és válaszolok. A szeretet erő. Ez a szeretet képes megérinteni téged is. Igen. És nem vagy magányos, csak van, aki nem mehet veled. Ne várj visszaigazolást, hogy valaki kimondja, kimutassa, szeret. Az egymás felé vezető út varázsszava, ha kimondod: nem tudom. Nem megy nekem. Miközben látom a szemedben, van valami, amit szeretnél, bár még félsz. Semmi baj! Jössz, ha tudsz. Nem is kérdés, hogy akarod, azt érzem. Velem.
